„ha nem mondja meg azonnal a háza magasságát, agyon ütöm a barométerrel!“

A cikk főszereplője egy barométer

 

Több esetben a téli hónapok hétvégéin könyvesbolt polcai előtt kötök ki. Ilyenkor csak tetszőlegesen választok a polcokról, persze már kialakult a kedvenc helyem is, de azt vettem észre, hogy rendszeresen annyira jó ötletmorzsákat fedezek fel, hogy arra gondoltam, ezt rendszeresen veled is megosztom, „amikor nem dolgozom“ címmel a weboldalunkon.

 

 

Íme az első vasárnapi beszámolóm:

Egy matematika órán a tanár a következő kérdést szegezi a diákokhoz:

Hogyan tudod megmérni egy ház magasságát egy barométerrel?

(A tanár persze egy konkrét választ vár a diákoktól, mégpedig azt hogy megmérjük a légnyomást a ház tetején és a tövében, majd a légnyomás különbségből kiszámítjuk a ház magasságát.)

— Ha most azt kérdezed, mi köze ennek a szakmához, van köze, csak várd ki a végét. —

Jelentkezik egy kis diák és azt feleli: a barométerre kötök egy madzagot és leengedem a ház tetejéről. Utána megmérem a madzag hosszát.

Mivel a tanár nem erre a válaszra kíváncsi, nem fogadja el és nem is ad pontot a válaszra. De a diák nem adja fel ilyen könnyen és jelentkezik.

A ház tetejéről ledobom a barométert, mérem az esés idejét és a súlyából meg az időből kiszámolom a ház magasságát! – De ez sem volt jó. –

Tovább jelentkezik.

A földre állítom a barométert és megmérem az árnyékának a hosszát, majd megmérem a házét is. Ezekből az adatokból kiszámolom a ház magasságát. Mivel ez sem ért pontot a tanárnál már ingerülten jelentkezik, és válaszolja:

Becsöngetek a házba és azt mondom „ha nem mondja meg azonnal a háza magassságát, agyon ütöm a barométerrel!“

 

Ezt a kis történetet egy dán fizikai Nobel díjas írta magárol, miszerint ő volt a kis diák az osztályban.

Az iskola szereti valamiért a gondolkodást meggátolni és a tanítók hatalmi pozíciójára építeni. Tisztelet a kivételnek.

Amiért nagyon megtetszett a történet az az, hogy az iskolában tényleg erre oktatnak bennünket. Ne gondolkozz, csak tudd a jó választ. Szerencsére van egy személyes pozitív élményem ezzel kapcsolatban.

Középiskolában nem sokat tanultam fizikából, mert mindig megértettem valahogy és ilyen módon jól ment. Az egyik dolgozatnál viszont a tanárom így kezdte: sajnos mi erről, amit ide írt nem tanultunk semmit az óráimon. De mivel más úton ugyan, de logikusan eljutott az eredményhez, megadom az 5-öst!

Rossz esetben tovább visszük ezt a hagyatékot a felnőtt korunkba is, pedig a legtöbb megoldáshoz több út is szokott vezetni.

Találd meg az optimális megoldást úgy, hogy több lehetséges megoldást is felvázolsz. Vitassátok meg az érintett résztvevőkkel, így egy csomó problémát és idegeskedést lehet megspórolni.

 

A könyv tanácsa szerint meg se álljunk 7 különböző megoldásig.

gondolat.ébresztő!

HVG könyvkiadó

gondolat.ébresztő!

150 oldal gondolatokról – 150 oldal gondolatoknak

írta: Fredrik Härén

Neked mi erről a véleményed?