+3630 6456814 info@akrilfeluletek.com

Kérdések az akrilkötésű ásványi lapokról

6
okt

Kérdések az akrilkötésű ásványi lapokról

Kérdések az akrilkötésű ásványi lapokról (ÁDH), melyeket még senki nem tett fel!

Olyan válaszokat találsz itt egy vegyipari termékről, melyeket csak egy tapasztalt vegyészmérnök adhat. Válaszok egy vegyészmérnök szemszögéből, a KFKI Kerámia és Nanokompozit anyagok kutatási osztályáról.

 

Már régebb óta kísért a kíváncsiság, mi is ez az anyag valójában, mit ismerhetünk meg belülről? Szerettem volna egy kicsit többet tudni arról a termékről, amivel minden nap dolgozunk, legalábbis többet, mint amennyit a prospektusok írnak róla. Ez a kíváncsi keresés vezetett el a Központi Fizikai Kutató Intézet bázisára, Csillebércre.
Itt volt szerencsém kikérdezni egy hozzáértő, egy nagyon hozzáértő, vagyis egy nagyon-nagyon hozzáértő személyt, Rónainé Pfeifer Judit személyében, a bennem keringő kérdésekről.

Ezen a helyen ismét köszönet érte!

 

 

Hogyan hangzik a helyes elnevezés?

Polimerizált akrilgyanta kötésű ásványi lapok.

Mit tartalmaz az anyag pontosan?

Ezt nem tudjuk 100%-osan, de nézzünk egy kis anyagtörténelmet. Kb. 100 évvel ezelőtt figyeltek fel a plexi, a polimerizált acrylgyanta előnyös tulajdonságaira. Az eredeti anyagnak volt egy markáns hátránya is, intenzíven égett, mondhatni gyúlékony volt. Az anyaggal kapcsolatos kutatási célok között első helyen szerepelt ennek az éghetőségnek a kontrollálása. E cél elérése érdekében, különböző anyagok hozzákeverésével próbálkoztak a kutatók, ezen belül is a nem gyúlékony ásványi adalékokkal. A kutatások eredményeképpen 40 évvel ezelőtt megszületett a ma ismert CORIAN®. Az anyagtípussal egy kompozit anyag jött létre, mely kb. 1/3 rész acrylgyantából és 2/3 rész alumínium trihidrátból áll. A kompozit kifejezés minimum két anyag keverékét jelenti, melyek nem alkotnak új vegyületet. Az összekevert alkotó elemek keveréke újabb tulajdonságokkal rendelkezik, melyek eltérnek a külön-külön alkotórészek tulajdonságaitól.

 

Annyit még érdemes hozzátenni, hogy a végeredményhez, az akrilkötésű ásványi laphoz, röviden akril laphoz többféle úton is eljuthatunk, amit a rengeteg bejelentett szabadalmi jogvédelem is bizonyít. Ez arra enged következtetni, hogy pontosan nem tudjuk megmondani, hogy miből tevődik össze az anyag, hát még, ha hozzávesszük a színezékek adalékait és arányait is.
Azt viszont végérvényesen leszögezhetjük, hogy a felhasználást és az alkalmazási célokat ezek a különbségek már nem érintik. A végeredmény szempontjából, bármelyik lapgyártó termékéből, egyenértékű végterméket állíthatunk elő.

Mit jelent az, hogy polimerizált akrilgyanta?

A polimerizált – mint megtudtam – annyit jelent, hogy a molekulák kötési rendszere átalakítható, polimerizálható. A molekulák belső kettős oxigén kötése felszabadul, és molekulák közötti egyes kötéssé alakul. Ezt úgy kell elképzelni, mint ahogy egy nyaklánc szemei összefűzésük után egymásba kapaszkodnak. Így láncalakú, síkhálós, vagy térhálósodó óriásmolekulák keletkeznek. Ez az anyag ebben a formában kiváló kötőanyagnak bizonyult, mely megköti az alumínium trihidrát részecskéket, melyek a lapok stabilitását biztosítják.

Mi az, hogy alumínium trihidrát?

Ez egy bányászott bauxit származék, tehát innen az ásványi kifejezés. Alumínium oxid, de semmi köze az alumíniumhoz. Hasonlóképpen, mint ahogy a rozsdának sincs a vashoz. Az alumínium trihidrát elnevezés az oxigén atomok kötődéséből fakad. Ez az összetevő a lapok gyártásánál 1/100-ad mm-es nagyságú poralakban kerül a gyantához.

Mennyire természetközeli, illetve ásványi anyagok ezek?

Abszolút, mint már említettem, az alumínium trihidrát egy bányászott bauxit származék. A természetben előforduló ásványi anyag. Az acrylgyanta pedig szén, oxigén és hidrogén atomokból áll.

A késztermék milyen szinten környezetbarát vagy sem?

Pontosabb meghatározás talán a környezetet nem szennyező lenne, mivel végeredményben egy műanyagról van szó. Ám ha azt vesszük, hogy előállításához nem a létszükséglethez kapcsolódó erőforrásokat kell felhasználni, mint például erdő vagy ivóvíz, akkor talán mégis mondhatjuk, hogy környezetbarát.
Az anyag 100%-ban újrafelhasználható. Nem toxikus és élettartama alatt nem bocsát ki magából toxikus gázokat, ami azt is jelenti, hogy az idő előrehaladtéval nem változik összetétele, nem öregszik el. Homogén szerkezete miatt nem szív magába semmilyen idegen anyagot, melyet azonnal vagy akár később megváltozott formában kibocsátana.

 

A természetben nem oldódik, nem jut a talajvízbe. Szakszerű elégetésénél, ami elegendő, illetőleg sok oxigént jelent, ártalmatlan az égésterméke. Ugyanis vízzé, széndioxiddá és alumínium oxiddá alakul.

 

Miért lehet melegen hajlítani?

A magas, hőre lágyuló gyantatartalom és a hozzákevert alumínium trihidrát poralakja miatt. (thermoforming)

Miért marad úgy?

A hőre lágyuló gyanta, ellenkező irányú folyamata a kihűléskor tapasztalható szilárdulás. Hőkezeléses formálás után, az eredeti anyagszerkezet változatlan marad. Persze itt most ki lehetne térni a nagyszemcsés dekor lapok eltérő hőkezeléses formálására is, amiről inkább a felhasználási kézikönyvekben olvashatunk.

Miért lehet ezt faipari szerszámokkal megmunkálni?

Ezt az anyag keménységi beállításainál vették figyelembe. A kutatások során fontos szempont volt a megmunkálhatóság. (Úgy gondolom, hogy a faipari szakma „szerencséje”, hogy ezt a szuper anyagot a faipar dolgozhatja fel. Megjegyzés: A szerk.)

Mitől ilyen homogén ez a felület?

Az acrylgyanta tartalomtól. A gyanta szinte egy folyékony masszává alakítja a por alakú, alumínium trihidrátot, mely teljesen homogén anyagként, rés és légbuborék nélkül keményedik ki.

Mitől lehet magasfényűre polírozni?

Pontosan az előbb említettek miatt. A magasfény, mint tulajdonság, nem elsődlegesen az anyagok szerkezetében keresendő. A magasfény inkább felületi tulajdonságként értelmezhető. Ez ugyanis fénytörés kérdése. Minél simább egy felület, annál egyenletesebben veri vissza a fénysugarakat. Minél érdesebb egy felület annál rendezetlenebb a fényvisszaverődés.
Tehát minél homogénebb egy anyag, annál könnyebben juthatunk el a magasfény eléréséhez, polírozás útján. Erre kiváló példa az üveg.

Az újrahasznosításnak vannak lehetőségei?

Az acrylgyanta kötésű homogén ásványi lapok, teljes mértékben újrahasznosíthatóak. Mivel a kompozit anyagok csak keverékek, így általában szét is választhatóak. A gyanta melegítés hatására kiolvad és visszamarad az alumínium trihidrát. Ez az egyik megközelítés az alapanyag szintű újrahasznosításhoz. A másik, hogy darálékként, vagy zúzalékként lehet a következő gyártási procedúrában a gyantához keverni.
Ami napjainkban egyelőre még negatívan hat, az a lebontott vagy kiszolgált termékek, ill. maradék anyagok begyűjtése és visszaszállítása, mivel jelenleg több szállítás általi környezetszennyezést okoz, mint az újrafelhasználás által elérhető előnyök.

Így bár az újrafelhasználás előtt nem állnak fizikai akadályok, jelen esetben mégsem előnyös.

A ragasztásnál mi történik?

A ragasztó, gyorsan polimerizálódó B komponense által megbontja a közvetlen lapszerkezetet és a már kikeményedett lap gyantájával polimerizált kötést alkot. Ez a kötés rendszerint erősebb, mint a lapban kialakult eredeti szerkezeti kötés.
Ezt a ragasztott elemek töréstesztjei rendszeresen bizonyítják, mert inkább a lap törik el, mintsem a ragasztás.

 

Forrás: KFKI, Budapest
Wikipédia
A riportot készítette: Tornoczky Gábor

 

 

Leave a Reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.


hét × öt =